Citromfa

Poncirus trifoliata
magyar nevén: Télálló citrom, Vadcitrom
angol nevén: Trifoliate Orange
német nevén: Dreiblättrige Orange, Bitterorange


Származás: A rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó vadcitrom Kína északi részén és Koreában őshonos. A magyar nevével ellentétben nem igazi citrusféle, csak közeli rokona annak.

Leírás: Lombhullató, sűrűn elágazó törzsű bokor. A merev, matt zöld hajtások lapítottak, tüskékkel erősen felfegyverzettek. Fényes zöld összetett levelei 3 levélkéből állnak, erre utal a tudományos nevében a latin trifoliata jelző is, melynek jelentése háromlevelű. A levelek összedörzsölésekor a valódi citrusfélékhez hasonlóan jellegzetes citromillatot árasztanak. A szárnyas levélnyél 8 - 25 mm hosszú.
Fehér illatos virágait április végén vagy május elején hozza az egyéves hajtásokon. 5 cm átmérőjű sárga termései az esetleges őszi lombhullást követően is a tövises ágakon maradnak. A termések íze keserű, és rengeteg magot tartalmaznak. A kezdetben lassú növekedésű növény 2 - 3 méteres áthatolhatatlan bokorrá fejlődik.

Környezeti feltétel: Meleg, napos helyet kedvel. A Poncirus trifoliata az egyetlen citusfélékhez hasonló növény, amely kiültetve könnyedén elviseli a hideg teleinket. A fagyok kisebb károkat okozhatnak az ágvégeken, de ezt könnyen kiheveri. A fiatal növényeket az első télen célszerű takarni. Hidegtűrése - 20°C körüli.
A talajra nem túl érzékeny. A forró nyári időszakban meghálálja a gyakori öntözést. Nem túl hosszú életű növény, 20 - 30 évnél ritkán él tovább.
Gyakran használják a citrustermesztő országokban a citrusok törpésítő alanyának, ill. A mérsékelten hidegtűrő fajták télállóságának javításaként is gyakran erre az alanyra oltanak.
A vadcitrom a narancs és a grapefruit családjába tartozik. Régen a citromok alcsaládjába sorolták – innen kapta a Citrus trifoliata nevet. Japánból hajóúton került Európába és terjedt el a mérsékelt égövi tájaktól a szubtrópusokig. Lombhullató, 2-3 méter magasra növõ cserje. Levelei három lemezből állnak – hasonlatosak a lóheréhez, de kissé elliptikusak. Ötszirmú fehér virágai a levél hónaljából késő tavasszal nyílnak, de nyár végi másodvirágzás is gyakori. Narancssárga 4-5 cm-es gömb alakú gyümölcse sokmagvú, nagyon dekoratív. Termései a lombhullást követõen sokáig az ágakon maradnak. Gyümölcse C-vitaminban nagyon gazdag. Kellemes, különleges aromájú frissítő ital készíthetõ belőle. Tea ízesítésére, lekvár, zselé készítésére is kiválóan alkalmas.
Rendkívül fagyálló (-25°C), ezért a nemesítésre kitűnő alany. Ágai kurta növekedésûek és erős tüskékkel rendelkeznek, ezért nagyon alkalmas sövénynek.
Napfényt és tápanyagban gazdag, közepesen kötött, jó vízelvezetésû talajt kíván. A tápoldatozást, öntözést bő terméssel hálálja meg. A metszést, alakítást jól tűri.
Szaporítása – félfás dugvánnyal nyáron, vagy tavasszal megvetéssel.
A kétéves növények - takarással – már kiültethetőek a szabadba. 7-8 éves kortól fordul termőre. Dézsás termesztésre is alkalmas.